Mike Község Önkormányzat


cím: 7512 Mike, Hunyadi u. 43.
e.mail: mikeikozhiv@gmail.com; tel.: 82/721-229

Polgármester:Tóth Árpád
Képviselők: Rák Szilvia Margit (alpolgármester); Zavagyil Ildikó; Kalányos Imre;
Kozma István

Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Kalányos Imre nemzetiségi elnök;
Szini Gyuláné (elnökhelyettes); Orsós Ferenc

Testületi ülések anyagai

Jegyzőkönyvek

Egyebek

Rendeletek 1990-2016

Rendeletek 2017-től

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

"Mike Gyermekeiért" Közalapítvány



Helytörténet:

A falu története egészen a korai időkre nyúlik vissza, amire a környéken talált avar, kelta, római és a honfoglalás korából származó leletek utalnak. Az első írásos feljegyzések 1213-ból valók, és Mica néven említik a települést, amely kétszáz évvel később már a vránai perjelség birtoka volt. Az 1554-es török adójegyzékben Miske alakban szerepelt, igaz, akkor mindösze öt házat írtak össze. Idővel a hódoltsági harcok következtében teljesen elnéptelenedett a falu, mely 1745-ben a Somssich család birtokába került. A XIX. században két alkalommal telepítettek be német, később pedig magyar családokat a községbe. 1821-ben épült fel a ma is álló Somssich kastély, melynek grófi birtokosa 1838-ban alapította az iskolát, amit fél évszázad múlva még két tanteremmel bővítettek. Abban az időben mezővárosi rangja volt a településnek, amely már a XVIII. század közepén évi hat vásár tartására kapott engedélyt.
A XIX. századi Mike 1290 lakójából 997 volt németajkú. Már 1907-ben óvodát létesítettek, s az 1920-as évek földreformja kapcsán többször osztottak földet a parasztoknak. Századunk első évtizedeiben a népesség megközelítette a kétezret, megélénkült a közélet: működött a kaszinó, a tűzoltóegylet, a lövészegyesület, a gazdaszövetség, az önsegélyző- és hitelszövetkezet. Az első világháború 35 áldozatot követelt, a második 88-at. Nevüket márványtáblán örökítették meg a katolikus templom falán. A háború után három németajkú családot telepítettek ki Németországba. Az itthon maradottak házát és földjük egy részét elvették, a német nemzetiségű rokonságot összeköltöztették. Az elvett házakat és földeket a Szlovákiából áttelepített magyaroknak adták. A földosztás során 137 mikei jutott földhöz. Önálló közigazgatást kapott a falu, 1950-ben megalakult a községi tanács, két évvel később pedig a termelőszövetkezet is, amely az idők folyamán sokat változott. Mike Szövetkezet néven működött, legfontosabb tevékenysége a burgonyatermesztés volt. A hatvanas években saját orvosi körzetet kaptak, egészen a körzetesítésig. 1977-ben megszűnt a település önállósága, s ekkortól még a régi hagyományokkal rendelkező iskola felső tagozata is Kadarkúthoz került. Több mint két évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy a rendszerváltáskor újból önállósodhatott a falu, s 1990-ben megalakult a mikei önkományzat, létrejött a polgármesteri hivatal. Az önálló hivatal 2009-ig működött, amikor a község Kőkút és Hencse településekkel összefogva létrehozta a Körjegyzőséget. Ez a szervezeti forma 2012. december 31-ig állt fenn. Ezt követően a jogszabályi változások ismét átalakítást igényeltek, s így újabb két település, Hedrehely és Visnye csatlakozásával az öt település létrehozta a Mikei Közös Hivatalt.